📅 Online időpontfoglalás
Széchenyi Terv Plusz – Magyarország Kormánya – Az Európai Unió társfinanszírozásával
Tudástár · Bőrgyógyászat

Csalánkiütés (urticaria): okok, kezelés és figyelmeztető jelek

Főoldal›Tudástár›Bőrgyógyászat›Csalánkiütés (urticaria): okok, kezelés és figyelmeztető jelek
‹ Vissza a bőrgyógyászati cikkekhez

A csalánkiütés (urticaria) hirtelen megjelenő, erősen viszkető, kiemelkedő, vörös vagy halvány közepű foltokkal járó bőrreakció, amely a csalánnal való érintkezésre emlékeztet. Az emberek jelentős része élete során legalább egyszer tapasztalja. Jellemző, hogy az egyes kiütések néhány órán, legfeljebb egy napon belül nyomtalanul eltűnnek, miközben máshol újak jelenhetnek meg.

Hogyan alakul ki?

A tünetekért a bőrben található hízósejtek felelősek, amelyek különböző ingerek hatására hisztamint és más gyulladásos anyagokat szabadítanak fel. Ezek az erek tágulását és folyadékkiáramlást okoznak, ami bőrpírt, duzzanatot és viszketést eredményez. Ha a duzzanat a mélyebb bőrrétegeket érinti, például az ajkakon vagy a szemhéjakon, angioödémáról beszélünk.

Akut és krónikus forma

Akut csalánkiütésről akkor beszélünk, ha a tünetek hat hétnél rövidebb ideig állnak fenn. Gyakori kiváltó okai a vírusfertőzések, egyes gyógyszerek – például fájdalomcsillapítók, antibiotikumok –, ételek és rovarcsípések. Krónikus a csalánkiütés, ha a panaszok hat hétnél tovább, napi vagy majdnem napi rendszerességgel jelentkeznek. Ennek gyakoribb formájában nem található külső kiváltó ok, máskor fizikai ingerek – nyomás, dörzsölés, hideg, meleg, izzadás – provokálják a tüneteket. A krónikus forma nőknél mintegy kétszer gyakoribb, és bár évekig elhúzódhat, a betegek közel felénél egy éven belül magától megszűnik.

Kivizsgálás

A diagnózis alapja a részletes kikérdezés: mikor kezdődtek a tünetek, milyen gyógyszert vagy ételt fogyasztott előtte, milyen helyzetekben jelentkeznek. Krónikus esetben kiterjedt laborvizsgálat általában nem szükséges, csak alapvető vérvizsgálatok, illetve a kórelőzmény alapján indokolt célzott tesztek. Fontos tudni, hogy a krónikus csalánkiütés hátterében ritkán áll ételallergia.

Kezelés

A kezelés első lépése a felismert kiváltó tényezők kerülése. A gyógyszeres kezelés alapját a nem álmosító, úgynevezett második generációs antihisztaminok képezik, amelyeket krónikus esetben nemcsak a tünetek idején, hanem rendszeresen kell szedni. Ha a szokásos adag nem elegendő, a kezelőorvos az adag emelését javasolhatja. Kezelésre nem reagáló esetekben korszerű biológiai terápia is rendelkezésre áll.

Otthon a hűvös zuhany, a laza pamutruha és a kiváltó gyógyszerek – például bizonyos fájdalomcsillapítók – kerülése enyhítheti a panaszokat. Érdemes fotót készíteni a kiütésekről, mert az orvosi vizsgálat idejére gyakran már eltűnnek.

Mikor sürgős?

Azonnal hívjon mentőt, ha a kiütés mellett az alábbiak jelentkeznek:

  • az ajkak, a nyelv vagy a torok duzzanata,
  • nehézlégzés, sípoló légzés, nyelési nehézség,
  • szédülés, ájulásérzés,
  • hányás, hasi görcsök – különösen rovarcsípés, gyógyszer vagy étel után.

Ezek az életveszélyes allergiás reakció, az anafilaxia jelei lehetnek.

Fontos tudnivaló: a cikkben leírtak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik a személyes orvosi vizsgálatot. Panaszai esetén forduljon szakorvoshoz.

Bőrpanasza van?

Kérjen időpontot bőrgyógyászati szakrendelésünkre – a cikkben olvasottak után a személyes vizsgálat a következő lépés.

Kapcsolódó cikkek