A váll az emberi test legmozgékonyabb ízülete. Ennek ára, hogy stabilitását nagyrészt izmok, inak és az ízületi tok biztosítják, ezért sérülékenyebb, mint például a csípő. A vállfájdalom az ortopédiai rendelések egyik leggyakoribb oka; hátterében legtöbbször az inak túlterhelése vagy az ízületi tok merevedése áll.
A rotátorköpeny problémái
A rotátorköpeny négy izom inaiból álló „mandzsetta”, amely a felkarcsont fejét az ízületi vápában tartja. Ismétlődő fej fölötti munka, sport (úszás, tenisz, kézilabda), valamint az életkorral járó kopás miatt az inak begyulladhatnak, elvékonyodhatnak, súlyosabb esetben részlegesen vagy teljesen elszakadhatnak. Jellemző panasz a kar oldalra emelésekor jelentkező fájdalom, valamint az éjszakai, az érintett oldalon fekve fokozódó fájdalom. Ínszakadáskor gyakran erőtlenség is társul.
Mi a befagyott váll?
A befagyott váll (adhezív capsulitis) során az ízületi tok megvastagszik és zsugorodik, ami fokozatosan minden irányban beszűkíti a mozgást. Leggyakrabban 40 és 60 év között jelentkezik, cukorbetegeknél lényegesen gyakoribb, de pajzsmirigybetegség és a váll hosszabb rögzítése is hajlamosít. A betegség jellemzően három, egymásba átfolyó szakaszon halad át:
- Fájdalmas szakasz: fokozódó, gyakran éjszakai fájdalom, a mozgás kezd beszűkülni.
- Merev szakasz: a fájdalom mérséklődhet, de a váll nagyon merev, nehéz például a hát mögé nyúlni.
- Oldódó szakasz: a mozgásterjedelem lassan visszatér.
A teljes lefolyás akár egy–három évig is tarthat. Fontos különbség a rotátorköpeny-sérüléshez képest, hogy befagyott vállnál a kart a vizsgáló orvos sem tudja szabadon átmozgatni.
Hogyan zajlik a kivizsgálás?
A diagnózis alapja a részletes kikérdezés és a fizikális vizsgálat, amely során az orvos speciális mozgáspróbákkal ellenőrzi az egyes inak működését. Az ultrahangvizsgálat gyorsan és sugárterhelés nélkül ábrázolja az inakat és a nyálkatömlőket; röntgen az ízületi kopás vagy meszes lerakódás kimutatására szolgál, MR-vizsgálatra főként műtéti tervezés előtt van szükség.
Kezelési lehetőségek
A legtöbb vállpanasz műtét nélkül kezelhető. Az első lépés a fájdalmat kiváltó mozdulatok átmeneti kerülése, nem pedig a váll teljes nyugalomba helyezése, mert a mozdulatlanság merevedéshez vezethet. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek, célzott gyógytorna és szükség esetén ízületbe vagy nyálkatömlőbe adott injekció enyhítheti a panaszokat. Teljes ínszakadás, illetve hónapokig tartó, konzervatív kezelésre nem javuló panasz esetén artroszkópos (kulcslyuk-) műtét jöhet szóba.
Haladéktalanul forduljon orvoshoz, ha a vállfájdalom esés vagy baleset után jelentkezett, ha a karját hirtelen nem tudja felemelni, illetve ha a fájdalomhoz láz, bőrpír vagy mellkasi fájdalom társul – utóbbi szívpanasz jele is lehet.
Fontos tudnivaló: a cikkben leírtak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik a személyes orvosi vizsgálatot. Panaszai esetén forduljon szakorvoshoz.
Ortopédiai panasza van?
Kérjen időpontot ortopédiai szakrendelésünkre – a cikkben olvasottak után a személyre szabott vizsgálat a következő lépés.