Információk a tüdőgyógyászattal kapcsolatos egészségügyi témákról. Mint például az asztma, allergia.
Nehézlégzés és a légszomj okai
Nehézlégzés esetén a beteg nehezen, erőlködve, a légzési segédizmok igénybevételével lélegzik. A nehézlégzésnek különböző fokozatai vannak a fulladás a legsúlyosabb forma.
Az egyén arcán félelem látszik, és a félelem fokozhatja a légzési kényszert. A beteg ül, karjaival támaszkodik, a légzési segédizmokat is használja.
Légszomj, fulladás
Az oxigén a tüdőn keresztül jut a vér vörösvértestjeibe, s velük szállítódik a legkülönbözőbb szervek sejtjeihez. Bizonyos szervek sejtjei, így például az agyban lévők különösen érzékenyek az oxigénhiányra, amit az idegrendszer is "árgus szemekkel" figyel. A sejtszintű oxigénhiányt - a fokozott igénybevételt, sportot kivéve - az ember légszomjként éli meg, legyen a hiba a légző- illetve keringési szervrendszer bármely pontján.
A légszomj nem betegség, hanem tünet, amit az asztma mellett még nagyon sok betegség (vérszegénység, krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD, tüdőgyulladás, tüdőödéma, -embólia, daganatos megbetegedés, szívelégtelenség, - infarktus és egyéb szívbetegségek is előhozhatnak.
A légszomj ellen a szervezet többek között a légzés intenzitásának fokozásával próbálkozik, ami fokozott köhögéshez, fulladáshoz vezethet, ha ezzel nem sikerül ellensúlyozni a rendellenes működést.
Azonnal forduljunk orvoshoz, ha nehéz légzést tapasztalunk, mert komoly bajra is utalhat. A tüdőgondozókban a fulladó betegeket soron kívül fogadják, hiszen ez a probléma sürgős ellátás igényel. A nehéz légzésnek számtalan, ráadásul komoly oka lehet: asztma, szívbetegség, kezdődő szívinfarktus, daganat vagy akár légmell, de akár daganatos betegség is.