A betegség általában 60 éves kor felett jelentkezik először, és a kezdeti, valamint a súlyos állapot kialakulása között körülbelül 10 év telik el. A 85 éves korosztály már több mint 40%-a érintett a betegségben.
A demenciát sokszor még a közeli hozzátartozók is az öregség jelének tekintik, valójában azonban az idegrendszer megbetegedése, aminek a kialakulásában szerepet játszik az életkor és a genetikai hajlam, emellett nagy százalékban az Alzheimer-kór és az agyi ellátás zavara (vaszkuláris demencia) okolható.
Korai figyelmeztető jel lehet, ha családtagunk viselkedésében változást érzékelünk: nem tud összpontosítani, nem tudja követni a beszélgetést, kedvetlenné, depresszióssá válik, memóriája jelentősen romlik, nem jutnak eszébe egyszerű szavak vagy magatartása szokatlanná válik.
A demencia oka
A betegség kialakulásának leggyakoribb oka az Alzheimer-betegség és az elégtelen agyi vérellátás, vagyis a vaszkuláris demencia. Az agyi vérellátás zavara bekövetkezhet érelzáródás vagy érszűkület miatt, aminek bizonyos betegségek fennállása esetén nagyobb a valószínűsége.
Ilyen a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint, ezek a betegségek ugyanis hajlamosítják a beteget a stroke-ra, ami vaszkuláris demencia kialakulásához vezethet. A demencia tünetei aszerint változhatnak, hogy az agy mely területe sérült.
Emellett különböző neurológiai betegségek, a rendszeres alkohol és drogfogyasztás is kiválthatja a demenciát. Előfordulhat azonban, hogy a betegséget olyan állapot okozza, ami visszafordítható, például a pajzsmirigy-alulműködés és a B-vitamin hiány.
A demencia jellemzői
A demencia egy tünetegyüttes, aminek a fő összetevői az agykérgi működés zavarai (beszédzavar, érzékszervek működési zavara), és az ítélőképesség csökkenése.
A tünetek fokozódásával megjelenik a feledékenység, a személyiség- és hangulatváltozások, a koncentráló készség csökkenése, majd a beteg már az alapvető tevékenységeket, mint az öltözködést vagy a mosakodást is képtelen végrehajtani. Elfelejti az emlékeit és nem képes új dolgokat megjegyezni.
A demencia stádiumai és jellemzői:
Enyhe demencia
Az önellátó képesség megtartása és megfelelő személyes higiénia.
Kognitív funkciók romlása (érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodási funkciók, koncentrálóképesség, végrehajtó funkciók).
Feledékenység, emlékezetvesztés jelentkezik.
Közepes mértékű demencia:
Az önálló életvitel, a mindennapi feladatok nehézségeket okoznak, a beteg segítségre szorul.
A személyes higiénia részleges megtartása.
Romló kognitív képességek (családtagok, barátok felismerése alkalmanként nehézséget okoz).
Alvászavarok kialakulása.
Hallucinációk, kényszercselekvések megjelenése.
Súlyos demencia:
A beteg állandó felügyelet igényel.
A személyes higiénia elhanyagolása.
A szóbeli kommunikáció csökkenése.
Térben és időben való tájékozatlanság.
Az ítélőképesség és a reális gondolkodás elvesztése.
Magatartászavarok (erőszakosság, dühöngés) felerősödése.
Visszafordítható a betegség?
A demencia következtében 80%-ban visszafordíthatatlan elváltozások következnek be, amelyek főként a memóriát, a gondolkodást, valamint a térben és időben való tájékozódást érintik. A betegség esetében meg kell különböztetni visszafordítható (reverzibilis) és visszafordíthatatlan (irreverzibilis) szellemi hanyatlást.
A visszafordítható demencia kiváltó okai a szív- és érrendszeri betegség, epilepsziás roham, hiánybetegség (pl. B-vitamin hiány), alkoholizmus, daganat, amelyek megszüntetésével a tünetek csökkenése következhet be, azonban teljes gyógyulás ebben az esetben sem várható.
A visszafordíthatatlan demencia oka lehet az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, de legnagyobb mértékben az életkor és a genetikai hajlam játszik szerepet benne. Az Alzheimer-kór tipikus tünetei a memória zavara, a térbeli tájékozódás zavara, valamint a szótalálási nehézség.
Megelőzhető a demencia?
Általánosságban elmondható, hogy minden olyan betegség, ami rontja a vérkeringést, fokozza a demencia és az Alzheimer-kór kialakulását. Mivel a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség károsítja az ereket, így növelik a demencia kialakulásának esélyét. Az alkohol és a bizonyos gyógyszerek szedése szintén hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
A megelőzésben tehát fontos szerepet tölt be az alábbi rizikótényezők megelőzése vagy megszüntetése:
Cukorbetegség
Dohányzás
Túlzott alkoholfogyasztás
Magas vérnyomás
Magas koleszterinszint
Túlsúly
Pajzsmirigy betegség
Hiánybetegségek (pl. B-vitamin)
Agyvérzés.
Fontos ezenkívül hangsúlyozni a szellemi és fizikai aktivitás fontosságát, valamint a szociális kapcsolatok ápolását. A szellemi tréning, mint a stratégiai játékok, a sakk, a keresztrejtvény és a sudoku szinten tartja az intellektuális készségeket, a rendszeres mozgás pedig javítja az agyi vérellátást és ezzel együtt a kognitív funkciókat (érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodás, koncentrálóképesség). Továbbá az is kimutatható, hogy kevesebb eséllyel jelentkezik demencia azoknál, akik szociálisan aktívak.
Mivel az Alzheimer-kór oka még nem ismert, ezért a betegség megelőzése is kérdéseket von maga után. Annyi bizonyos, hogy a betegség az agyat érinti, ahol elpusztítja az agy idegsejtjeit. A rendszeres szellemi tréning azonban az Alzheimer-kór megelőzésében is fontos szerepet játszik.
A diagnózis
A demencia megállapítása a panaszok és tünetek megismerésével kezdődik, amelyet a betegtől és a hozzátartozóktól gyűjt be az orvos, így megállapíthatja a demencia súlyosságát.
A beteg kognitív funkcióinak felmérése pszichiátriai vizsgálattal történik, ahol különböző teszteken keresztül ítélhető meg a szellemi hanyatlás mértéke, a demencia típusa, és az állapot romlása vagy javulása.
A neurológiai és belgyógyászati vizsgálatok a kiváltó ok keresésében játszanak fontos szerepet. Az agyi képalkotó vizsgálatokkal (CT, MR-vizsgálat) az agy szerkezetében és működésében kialakult változásokat keresik, a visszafordítható demenciára jellemző hiánybetegség, toxikus állapot, endokrin betegség pedig laborvizsgálattal igazolható.
A demencia kezelése
A demencia kezelésében a legfontosabb lépés a kiváltó ok megtalálása. A kezelés minden esetben egyénre szabott, a betegnél jelentkező tünetegyüttes ugyanis eltérő lehet. A korai szakaszban diagnosztizált betegek terápiája sokat segíthet a leépülési folyamat lassításában, a tünetek enyhítésében és a viselkedési zavarok kialakulásában.
A demencia kezelése történhet:
Gyógyszeres kezeléssel
Kognitív terápiával
A gyógyszeres kezelés során alkalmazott hatóanyagok kiválasztása aszerint történik, hogy mely tünet javítása a cél (pl. emlékezés, depresszió, alvászavar, hallucináció, magatartászavar).
A kognitív terápia a beszéd- és memóriazavar javítására alkalmazható, valamint a figyelem, gondolkodás és koncentrálóképesség csökkenésének lassítására. Mindkét terápia elsődleges célja a meglévő tünetek enyhítése és a szellemi leépülés mértékének csökkentése. Sajnos az esetek többségében a betegség lefolyása nem visszafordítható, csak szinten tartható vagy lassítható.
A hozzátartozók szerepe
A demencia a hozzátartozók részéről igen sok empátiát és türelmet igényel. A hozzátartozónak tisztában kell lennie a betegség tüneteivel, és azzal, hogyan küzdhet meg vele a mindennapokban.
A beteg személyiségének megváltozása, a feledékenység, a hangulatingadozás, a motiválatlanság és a depresszió elfogadása szükséges a gondozás során. Sokat javíthat a beteg állapotán, ha megtarthatja korábbi szokásai és napirendjét.
A memóriagyakorlatok ugyan nem szüntetik a beteg tüneteit, azonban könnyebbé teszik számára a mindennapokat és a betegség előrehaladását is lassíthatják.
